Ez az a zene, ami mindig reménnyel tölt el. Sokáig nem tudtam, hogy miért jelenti nekem a Für Elise a reményt, majd rájöttem, hogy valami rajzfilmben hallottam először. És valami reményteli pillanatnál szólt, vagy talán a mese volt olyan reményteli? Nem tudom. Nem emlékszem részletekre, sajnos arra sem, hogy melyik rajzfilm volt. És minél jobban gondolkodok annál inkább nem tudok rájönni. Ami bevillan az egy lány képe...és volt valami köze a történetnek a virágokhoz. Vagy csak egy számomra fontos jelenetben szerepeltek virágok? Nem tudom. Az egyetlen, amit tudok, hogy ez a zene mindig megnyugtat, felvidít, ugyanakkor el is szomorít. Eszembe juttatja a múltat, annak szépségeit és szomorúságait. És azt, hogy a jövő is ilyen lesz. Lesznek benne rossz dolgok, de csodaszépek is. Mert végül is ilyen az élet, nem?